Ahogy a tavasz beköszönni látszik, úgy nyílik ki a világ is számomra. Egyre többet vagyok a levegőn, és a fényképezőgép legtöbbször a hónom alatt figyel. Vár a megfelelő alkalomra. Néha már szinte könyörög, hogy kattintsak már. Én meg csak várok, várok ... Kezdő fotós vagyok, de annál jobban szeretek fényképezni. Egyszer jó lenne valóban elmélyülni a fotózás rejtelmeiben, addig viszont csak kedvtelésből kattintgatok. Leginkább portrét, de néha makrofotókat is:
Igen, ez kelkáposzta! Ne, ne kérdezzetek semmit, még én se láttam ezelőtt hasonlót. (Innen is látszik, nem vagyok konyhatündér...) Mielőtt továbblépnétek, ajánlom a kép bal felső sarkát alaposabb betekintésre. Csak visszanézéskor vettem észre, hogy ott csücsül valaki a képen. Miután visszamentem, hogy alaposan lencsevégre kapjam, már hűlt helye volt.
Ő pedig ott illette magát, hogy fotózzam már ....: